Őszidőben

Harmatcseppes fűszálakon,
léptek után marad a nyom.
Elrepült a gólya madár,
tavasszal majd visszatalál.

Avarba meg dió pottyan,
gesztenye sincs már fondorban.
Szőlőt lopkod a seregély,
vaj', mit huhog a denevér?

Pókháló lóg fák ágain,
harmatnak gyöngye rajta ring.
Szomorúak a virágok,
szépségük már tovaszállott..

Hordókban nyugtalan a must,
hosszú éjre zárd a kaput!
Róka járhat a házadnál,
tyúkod bánja, ha rátalál.

Csipkebogyót csípi a dér,
szedjél sokat, aranyat ér!
Madárkának is maradjon,
legyen miből lakmározzon.

Magasra nyúlnak az árnyak,
nagy keletje van a fának.
Kéményekből bodor füst száll,
búsan gubbaszt varjú a fán.

Őszi szél biz' nem simogat,
megtalál az minden lyukat.
Eső is sokszor csordogál,
csizma alatt cuppog a sár.

Hozzászólások (3 darab)

Ökrös Renáta (2025.11.15. 19:27)

De jó! Én nagyon szeretem az Őszt a,így ez a vers az egyik kedvencem!❤️❤️❤️❤️

Garami Nelli (Moderátor) (2025.11.14. 22:06)

Szeretettel gratulálok!❤️

Márkus Katalin/Kata/ (Moderátor) (2025.11.11. 18:21)

Nap verse volt: 2025. November 11.
Hálásan köszönöm versem kiemelését.🙂

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!