Egyszer rátaláltam
Czomba Zoltán
Régen, sarjadó facsemeteként
esőre, szellőre, fényre vágytam.
Teljes életem csak eképp
lehetett.
Emberként a földi javak közül
szerelem szellője simította
legigazabban végig arcom,
melynek nyomát ma is hordom,
sőt, cipelem...
Itt belül, hol sok csillámló érzés vegyül.
Szívemben.
esőre, szellőre, fényre vágytam.
Teljes életem csak eképp
lehetett.
Emberként a földi javak közül
szerelem szellője simította
legigazabban végig arcom,
melynek nyomát ma is hordom,
sőt, cipelem...
Itt belül, hol sok csillámló érzés vegyül.
Szívemben.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!
További hasonló versek a Szerelmes témájú versek közül: