Várja gyermeke alszik-e már

Végtelen vággyal várjuk a fényt:
Áldott szent este jövetelét.
Rongyolódó hétköznapjaink
Jojózó taposómalmában
Araszolgatunk szédelegve,

Gyertyáról gyertyára gyúl a fény,
Egy vasárnapról a másikra
Ragyog fel egyre erősebben,
Mert egész évben ott a parázs
Elmélyülve a lelkünkben.
Kicsiny pislákoló, makacsul
Esdeklőn izzó örök Remény.

Angyalszárnyak lobbantják akkor
Lángra, csillagfényt felidézve
Sziporkáznak, szállnak szerteszét
Ismerős dallamok szárnyain:
Kisded született a jászolban.

Emberből emberebbé legyünk…

Még most sem késő elfogadnunk
Áldott, megváltott jobbik felünk
Rendületlen reményű létét.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.