Füst-mánia
Krivák-Móricz Ilona
Mit szívsz ember?
Mit szívsz, ember?
Mit szívsz, ember?
Látom arcodat a füstben,
még ha az homályos is…
Mit látsz a homályban?
Víziókat, amit a füst varázsol?
Azt hívén, hogy ez a való?
De hát ez az egész mire jó?
Mit akarsz elfedni?
Önnön valód?
Vagy a valós világot, melyet
megérteni már nem akarsz?
S makacsul ragadsz
a füst rabságában?
Az jobb? Mit mutat?
Nem létező vad érzéki dolgokat?
Vagy meseszép látványos
álomképeket, melyek
nincsenek a füstön túl?
Érzéki álmokat?
Színes ábrándokat?
Vagy uram bocsá
látványokat, amiket
a megzavart agy teremt?
A bódulat rabsága bilincs…
Onnan szabadulás nincs?
Meg hát nem is vágysz rá?
Jó nekem ez itt…
Mondod…
S mire szép eszed, ha marad…
HA MARAD…
Már józanon is
MINDEN TORZ…
Mit szívsz, ember?
Látom arcodat a füstben,
még ha az homályos is…
Mit látsz a homályban?
Víziókat, amit a füst varázsol?
Azt hívén, hogy ez a való?
De hát ez az egész mire jó?
Mit akarsz elfedni?
Önnön valód?
Vagy a valós világot, melyet
megérteni már nem akarsz?
S makacsul ragadsz
a füst rabságában?
Az jobb? Mit mutat?
Nem létező vad érzéki dolgokat?
Vagy meseszép látványos
álomképeket, melyek
nincsenek a füstön túl?
Érzéki álmokat?
Színes ábrándokat?
Vagy uram bocsá
látványokat, amiket
a megzavart agy teremt?
A bódulat rabsága bilincs…
Onnan szabadulás nincs?
Meg hát nem is vágysz rá?
Jó nekem ez itt…
Mondod…
S mire szép eszed, ha marad…
HA MARAD…
Már józanon is
MINDEN TORZ…
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!