Aranyba öntve

Krivák-Móricz Ilona

Krivák-Móricz Ilona: Aranyba öntve című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában
A szavak aranyba vannak öntve,
de ha a mázt leveszed,
ott a pőre gyűlölet,
mely gyilkolni is képes.

Az sem mindegy, ki az, aki
feléd lövelli.
Gúnyosan lenéz téged,
s hiszi, mert el akarja hinni,
hogy jobb, értékesebb nálad.

A maró gúnyról /mely arannyal bevont/,
mely saját agya terméke,
ódákat zeng.
Önmagát dicsérve,
zseninek tartva a maga valóját.

Ezt a borzalmat mutogatja fűnek-fának,
tömjénezve önmagát, s el is hiszi, hogy
legyőzött, és nevetségessé is tett.
Hisz győzni csupán ő képes.

Te, én, mi meg állunk,
állunk és nézzük a küzdelmet
ellenünk.
A némaság harsog.

Erősebb minden szónál.

Nem kell magyarázkodni.
Az értelmes ember
átlátja, érti, megérti a lényeget.
Megvezetni nem lehet.

Hiába vannak a szavak aranyba öntve.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!