Születésnapi kesergő

Hetvenhét éves lettem.
Életemmel még mit kezdhetek?
Sírok, könyörgök,
feleletet kérve.
Mindhiába!
Nincs kivétel,
nincs kegyelem.
Választ várni reménytelen.

A rohanó idő meg ezalatt
mint vérszomjas tigris éles kardfoga
húsomat szaggatja,
véremet akarja,
halálom kívánja.

S te,
ifjúság édes madara,
egykor oly kedves, ma már
hűtlen barát,
miért hagytál el engem?
Tőlem merre repültél?
Hová kerültél?
Mely távoli idegen tájakon jársz?

De hiába is kérdem,
túlságosan messze vagy már,
szavaid nem értem,
válaszod hozzám nem ér el.

Isten veled hát,
madár.
Egykori barát.
Isten veled,
ifjúság.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.