Érkezik a tél

Antal Izsó

Értem harangoznak

Nesztelen léptekkel lopakodik a hideg tél,
künn még csupasz lábakon ólálkodik a szél.
Meztelen vagyok, mint halott fa kiszáradt ága.
Halott vagyok én is,
kiterítve fekszem,
jönnek értem,
s eltemetnek
csendes harangszó szavára.
Itt az idő, hogy megpihenjek,
végre-valahára.

Nem maradt utánam semmi,
ha mégis valami,
csupán egy cseppnyi bánat.
Nem hagytam senkire semmit,
ha mégis valamit,
elillant az is távoli tájra.

Ó, mondd, Uram,
egyszer majd
valahol,
valamikor
tévelygő lelkemre
várhat még bűnbocsánat?

Hozzászólások (2 darab)

Antal Izsó (2026.02.22. 11:57)

@Paréjné Erzsébet:
Kedves Erzsébet!
Nagyön köszönöm a gratulációt , nagyra értékelem, mivel egyik legkedvesebb versem! ( Azért fáj a szívem, hogy eddig tizenhárman olvasték el, és senkinek sem tetszett)
Üdvözlettel
Antal(Tonió)

Paréjné Erzsébet (2026.02.22. 09:04)

Szeretettel gratulálok! ✍️🙏

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!


További hasonló versek a Sötét líra témájú versek közül: