Csodálkozás

Fehérbe borult a táj,
megjött a tél.
Hófödte fehéren
havas háztetőkkel.

Számomra azt sugallja:
állj meg egy pillanatra.
Nézz körül, ne siess,
vedd észre a csodát.

Az emberek mindig rohannak,
ki ezért, ki azért,
mindenki más miatt.
Így elrepül mellettük

az élet észrevétlenül.
Le kell lassítani,
élvezni az életet,
ennek van értelme.

Én már csak így lassan
bandukolok előre.
Az apró csodákat keresem
a havas tájban szüntelen.

Így észreveszem a hótól
roskadozó fákat,
rácsodálkozok a vastag
jéggel borított Balatonra.

Nyáron ott még lubickolni lehetett,
most meg korcsolyáznak rajta.
Régen ezeket észre sem vettem,
futottam, siettem, nehogy elkéssek.

Mennyivel szebb lett így a világ,
séta közben lesem a madarakat,
feltöltöm az etetőket,
beszélgetek a szembejövő emberekkel.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.