Fényt vakító szerelem
Erdős Sándor
Cirógat a tavaszi szél
elhozta a szerelmet.
Olvaszt rideg, kemény fagyot
dermedt szívem felenged.
Jó, hogy itt vagy most mellettem,
nem vagyok már egyedül.
Homlokodra szép koszorú,
ujjadra gyűrű kerül.
Megfogom a kezed drágám,
nem engedem el soha.
Fényt vakító mosolyodnak
szívem lesz az otthona.
elhozta a szerelmet.
Olvaszt rideg, kemény fagyot
dermedt szívem felenged.
Jó, hogy itt vagy most mellettem,
nem vagyok már egyedül.
Homlokodra szép koszorú,
ujjadra gyűrű kerül.
Megfogom a kezed drágám,
nem engedem el soha.
Fényt vakító mosolyodnak
szívem lesz az otthona.
Hozzászólások (1 darab)
Zofia (2026.03.19. 22:52)
,,(...)...Fényt vakító mosolyodnak
szívem lesz az otthona."
Kedves Sanyi ez egy nagyon szép rész, gondolat. Az egész, szép alkotásodhoz szívből gratulálok. Többször is elolvastam. Köszönöm, hogy olvashattam. 🙂
szívem lesz az otthona."
Kedves Sanyi ez egy nagyon szép rész, gondolat. Az egész, szép alkotásodhoz szívből gratulálok. Többször is elolvastam. Köszönöm, hogy olvashattam. 🙂
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!
További hasonló versek a Valentin-nap témájú versek közül: