Sorsszerű találkozás

Talán sorsszerű találkozás lánca,
mely örökre összefűz, rejteken
bújik mindkettőnk szívében, sejtelem,
hogy miként menjünk mi véle táncba.

Szerelemszemcsék pattognak, parányok,
lelkünk összeset összeszedni akar,
kerekedik körülöttünk zavar,
erre-arra ingadoznak arányok.

Elodáznánk álmunkból az ébredést,
csak lassacskán nyílik ki két szemem,
magamhoz közel húználak végtelen,
vágyom veled az örök létezést.

Utunk összeér, tán vár egy közös tér,
hol sorsunk majd egybefutva célba ér.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.