Emlékszem

Vasasné Koszla Beáta

Vasasné Koszla Beáta: Emlékszem című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában

Forrás: Múzsák Könyvtára csoport

Emlékeimben őrzöm a múlt hangját
Feljegyeztem a régi idők hangulatát
Egy édes pillanatban megállt a világ
S minden, mi akkor volt, filmkockaként pereg bennem tovább.

Emlékszem, ahogy ott vártál
A kis kapuban állva engem csodáltál
Hívnod sem kellett, én sietve szaladtam
Az otthon melegétől mosolyra fakadtam.

Ahogy foghattam két kezed
Ahogy nézhettem szép szemed
Ahogy hozzám szóltál, hogy édes gyermekem
Ahogy megsimogattad hajam nesztelen.

Emlékszem, hogy ne emlékeznék
Szívemben egy szobát neked építenék
S abban minden pontosan úgy volna
A csalogány édes hangján csak rólad dalolna.

Emlékszem, hogy szerettél
Emlékszem, hogy siettél
Emlékszem, hogy kérted
Emlékszem, s elteszem emlékbe.

Ahogy őrzöm a kiskerted szépét
A hajnali napfény első fényét
Az otthon édes illatát
A gyermeki énem szerteszállt.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!


További hasonló versek az Emlékezés témájú versek közül: