Álom, s valóság

A minap jobb dolgom nem akadt,
hát elgondolkodtam,
álom és való viszonyán,
s azon, hogy én vajon a kettő közül
melyiket szeretem igazán,
a valót vagy az álmot?
Végül arra jutottam,
hogy választottam az álom lett,
s ez nem is oly nagy csoda,
hisz valójában a valóság tőlem oly távol áll,
s meglehet, hogy nem is vagyok,
nem is létezem, csupán álmodom mindezt,
s csak a képzelet játszik velem.
Bevallom, a valóságot nem kedvelem,
az álom az én igazi otthonom,
s egyben hazám.
Itt vagyok otthon,
és itt érzem jól magam igazán.

Felhők és álom, kedves rokonok.
Két hasonló, összetartozó,
általam kedvelt szó s fogalom.
Nem is véletlen, hogy
úgy néznek mások rám is,
mint az égen szálló, kavargó felhőkre,
s mondják rólam, ha látnak,
íme, a felhők hátán lovagló,
különös figura, a felhőlovas.
A talányos álomvilág s a létező való
fantasztája, nem e világi vándora,
Ő, e világok nappali álmodozója.

Hozzászólások (1 darab)