Egy aranyos dzsentrif fiú bemutatkozása

Nevem gazdáimtól kaptam,
emígy lettem én kis Bendzsi.
Dzsippel hoztak engem haza,
hisz nem vagyok én akárki.
Hamar én váltam kedvenccé,
ruhát kaptam, igaz, dzsörzét,
de a nélkül, hogy sejtenék,
viselem, de nem örökké.
Nem dicsekszem, de a bundám,
selymes, gyönyörű és fehér,
senkinek oda nem adnám,
s ezzel Magdi egyet is ért.

Fekete gomb orrom, szemem,
hosszú fülem csak úgy lobog,
szaladok, mint eszeveszett,
s telerakom korgó gyomrom. Kedvencem a finom meggydzsem,
gazdám ezzel kedveskedett,
a bolti ropit megvetem,
azt Mackóval megetetem.
Jó barátok vagyunk ketten,
felosztottuk a bennvalót,
ő hátul az úr, én meg bent,
jó haverként fogunk mancsot.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.