Édesanyámnak

Szívem húrján szól egy dallam,
kedves nekem, anyaméhben hallgattam,
mint selyemkendő, omlik szívem vállára
anyácskám lágy csengésű hangja.
Emlékszel rá, mikor kicsi voltam?
Lánykádat a szellő suhanásától óvtad,
angyalkádra vigyáztál, babusgattad,
altatódalod ringatott mesés álomba.
Hajacskámat gondosan fésülted fürtösre.
Istenem, köszönöm Édesanyámat!
Sírni nem hagy inkább, napjaimat vidítja,
vidámsággal csicsereg szomorúságomra.
Vigasztal, s én lepke szárnyán szállok
néhanapján, ha meglátja, erőtlen vagyok,
eltolja a terhet tőlem, s veszi vállára.
Amíg élsz, nem kell félnem e földön.
Istenem, őrizd Édesanyámat!
Kezemmel törölgetem homlokod,
dolgos kezeidet megcsókolgatom,
s átadom bokrétás virágcsokrom.
Legyen örök életed, azt kívánom!
Istenem, áldd meg Édesanyámat!

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.