Anyai szívjóság

Óvott, védett és féltőn szeretett,
Nem fenyített, halkan fegyelmezett,
Szíve, mint pihe-puhaságú vaj,
Nem volt benne élesebb, ártó zaj.

Szelíden élt, fényűzések nélkül,
Arca mosolyunktól szinte szépült,
Sütött, főzött finom falatokat,
Ma is érzek ízes zamatokat.

Sohasem bántott engem mostohán,
Édesei lehettünk egyformán,
Egyenlően osztott ajándékot,
Dehogy keresett hátsó szándékot.

Szíve pillangószárny, szabadon száll,
Pacsirtákkal cseveg, szabadon száll,
Szemeiben fénylik a tiszta napsugár,
Pirkadatra feljő hajnalmadár.

Hozzászólások (1 darab)