Én hiszek
Szabó László István
Nekem még kell a feszület,
Isten megfogja a kezünket,
Jézus is szeret bennünket,
Az ima formálja szívünket.
Testünkben magot elültet,
Él még a hit és a becsület.
Előbb-utóbb megszűnhet,
A rossz elveszi kedvünket.
Vajon hova tették eszüket,
Talán falba ütötték fejüket.
Nem ismerhetjük tervüket,
Csak tömik vakon zsebüket.
Ezek elvesztették lelküket,
De kinyithatnák szemüket.
Eldobták már szerelmüket,
Elhagyják hitet, nyelvüket.
Csak kidolgozzák a belüket,
És nem találják a helyüket.
Nem becsülik saját testüket,
De nekik ez sokba kerülhet.
Megkopott már a hevület,
Hol van már az a lendület,
Még én cipelem terhüket,
Ez talán csak nem bűntett.
Számolgatjuk a percünket,
Ma már a rút halál kerülget,
Hiába, megtalál bennünket,
Én megtartom az eskümet.
Isten megfogja a kezünket,
Jézus is szeret bennünket,
Az ima formálja szívünket.
Testünkben magot elültet,
Él még a hit és a becsület.
Előbb-utóbb megszűnhet,
A rossz elveszi kedvünket.
Vajon hova tették eszüket,
Talán falba ütötték fejüket.
Nem ismerhetjük tervüket,
Csak tömik vakon zsebüket.
Ezek elvesztették lelküket,
De kinyithatnák szemüket.
Eldobták már szerelmüket,
Elhagyják hitet, nyelvüket.
Csak kidolgozzák a belüket,
És nem találják a helyüket.
Nem becsülik saját testüket,
De nekik ez sokba kerülhet.
Megkopott már a hevület,
Hol van már az a lendület,
Még én cipelem terhüket,
Ez talán csak nem bűntett.
Számolgatjuk a percünket,
Ma már a rút halál kerülget,
Hiába, megtalál bennünket,
Én megtartom az eskümet.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!
További hasonló versek a Sors témájú versek közül: