Mélyen néz szeme a szemembe, szavaimat szinte nevetve. Fürkészése oly titokzatos. Hogyan lehet ilyen aranyos?Tovább olvasom…
Kacérkodó szellő kapaszkodik a hóvirág karcsú derekába. Bohém kedvvel ölel, pajkoskodik: gyere velem a tavaszi bálba!Tovább olvasom…
Egy napsugárnak támadt öröme a földi virágos kertben járni. Színes réten illatok özöne ölelte át, mire lehet vágyni.Tovább olvasom…
Volt egyszer egy suttogó, aranyló rét, hol lassan lépdelt át az esti fény. Egy gyermek ült a fű puha ölén, és csillagot számolt az ég szélén.Tovább olvasom…
A gyermekek lelkénél tisztább nincs, Ők még hisznek abban, Amiről mi tudjuk, hogy nincs.Tovább olvasom…