Falakat építettem magam köré egy napon, Nem engedtem senkit át rajta, S jöttél és vártál, nem voltál az a feladom fajta. A korlátaid falát te építetted fel! – súgtad nekem halkan,Tovább olvasom…
Ahol a hajnal lassanként kibomlik, és a fény még félve lép a fák közé, ott moccan már valami halk bizalom, egy sóhajnyi ígéret az ég felé.Tovább olvasom…
Ha elfáradtál állj meg, pihenj, találj vissza lelkedhez, Istenhez. Beszélj hozzá, lelked ajtót nyit neki, ott vár ő rád az utolsó pillanatokig.Tovább olvasom…
Szívfonalam ketté szakadt ezen a világon, Foszló könnyem pereg szempillámon Elrojtozódott életsorsom, talán végleg Utolsó kérdésem még ajkamon remeg.Tovább olvasom…
Lásd tekintetét, mely Tejúton átragyog! Úgy mondd, nem hallod:Tovább olvasom…
A szívem mélyén őrzők sok, sok álmot, Titkokból font csendes rejtett világot. Lakat vigyázza, őrzi minden percben, Hogy meg ne sértse többé senki lelkem.Tovább olvasom…
A lakat több mint rozsdás vas a kapun, nem csupán zár, hanem határvonal, amely elválaszt kintet és bentet, láthatót és rejtettet, kimondhatót és titkot.Tovább olvasom…
Egy éve már, talán több is, Hogy lelkem teljesen bezárt és titkot őriz. Lakat alá került és bezárt, A titkok mély óceánjává vált.Tovább olvasom…