A csillagoktól fénylő égen Száll egy üstökösbe bújt álom. Ő teremti az ihleteket, S megtöri a sivár átkot.Tovább olvasom…
Neonég alatt, hol a fény szúrósan ragyog, Sziluetted bennem új dallamot hagyott. Feléd nyúlok, de lényed csak halványuló fény, Mégis húzol magadhoz a végtelen éj peremén.Tovább olvasom…
Telihold úszik az éjszaka Hatalmas, sötét tengerében. Huncut csillagok követik őt A sebesen szárnyaló szélben.Tovább olvasom…
Az éjjel takarója alatt Fényes kis csillagok alszanak. Egyetlen lélek sincs már ébren, A felhők is némán hallgatnak.Tovább olvasom…
Pihe-puha takaró, Betakargat álommanó, Incselkedik nózimmal, Megcsiklandoz szirommal,Tovább olvasom…
Egyre rövidebb álmából ébred a Nap Talán felébresztik az énekes madarak? Álmosan ásítva lenéz a Földre Elégedett, hiszen ő festette zöldreTovább olvasom…
Te üstökösként száguldasz A csillagok között Én csak egy szomorú Hold vagyok Aki ezüst színbe öltözöttTovább olvasom…
Vöröslő vulkán prüszkölő orma, sötétlő ég csillagait karcolja, mintha maga is fekete eget fújna, az amúgy is zord kartonpapírra,Tovább olvasom…