Lassan csendes vizekre érkeztél, itt lehorgonyozhatsz a stég mellé, életed csónakja finoman ring, világ szélvihara itt nem érint.Tovább olvasom…
Messze vízen elhajóztam én, az élet viharos, nagy tengerén, fáradt lelkem már megpihenni vágy, lehorgonyzom szigeted mellett az ankonát.Tovább olvasom…
*vagy csónakom van vagy evezőm a kettő együtt sohaTovább olvasom…
Kis unokám, aki kora ifjúságát meghazudva, értő horgász hírében állt, gondolt egyet, s estefeléTovább olvasom…
Szél ringatja a fákat, dalolnak a madarak. A Nap is nyugszik, fáradt. A mókusok alszanak.Tovább olvasom…
Kis unokám, aki kora ifjúságát meghazudva, értő horgász hírében állt, gondolt egyet, s estefeléTovább olvasom…
Felfoghatatlan vihar tombol a tengeren, egyedül hánykódom csónakomban. Süvít a szél, dobálgatnak a hullámok, újra és újra támad a hatalmas áramlat.Tovább olvasom…
Elegem lett már a múlt emlékeiből, Miért is sírom vissza a tegnapot. Elegem van most a jelenből.Tovább olvasom…