Egyszer egy szép napsütötte napon, Édes Kishúgom egy meglepetést mutatott. A szavam is elállt a kis lábaktól, Négy is volt belőle, színe a lelken is áthatol.Tovább olvasom…
Vége, nincs tovább, halkan súgta szád, és a küszöbön túl már más fény hívogat. Szívem, bár hangtalanul, utánad kiált, ne hagyj rám csöndet s néma napokat!Tovább olvasom…
Öreg gramofon, ismerős dallammal, porlepte teste mesél, egy elmúlt korról.Tovább olvasom…
Bárcsak újra foghatnám kezed, Bárcsak újra foghatnád kezem. Érezhetném, hogy érintéseddel Minden bánatom elűzted.Tovább olvasom…
Repedezett bőrredőkben rejlik a kézen sok emlék, rovátkái évek fájdalmának, nyomai az élet súlyainak.Tovább olvasom…
Munkától fáradt, piszkos a kezed, elgyötört, megfáradt már a tested. Mégis ott bent mélyen a szívedben, most is rám gondolsz, kedvesem.Tovább olvasom…
Ott a néma járdán azt hiszem, elveszett minden, az életem. Összetört vérvörös szívem felett ma senki könnyet ejt.Tovább olvasom…
Szobámban őrzök egy régi gramofont, ősrégi példány, titkok őrzője. Csak régi dallamok szólnak. Recsegve indul a tű a lemezen.Tovább olvasom…