Lemeszelték az eget, A ködben a távol elveszett. A közel is csak igyekszik látszani,Tovább olvasom…
Hiábavaló remény lenne, ami most kitölti a szívem? Szeretlek téged, s lopott perceink alatt azt érzem: Te sem vagy közömbös velem. Vagy csak remélem? Nem tudom, mert még nem osztottad meg velem.Tovább olvasom…
Hallottam hajnali hars kukorékolást. A ködös fény szemembe hunyorított. Hátat szerettem volna fordítani, de nem lehetett,Tovább olvasom…
Eldobott cigarettavégek fekszenek mindenütt. Az utca kövén, a járdaszél közelében, a buszmegállóban és környékén, szétszórva, kihűlten, holtan.Tovább olvasom…
Ha már föld alatt, vagy olcsósága folytán pöttöm urnában lakoznék, de csak egyszerűen, mint egy könnyedén feledhető porszem,Tovább olvasom…
Ha már föld alatt, vagy olcsósága folytán pöttöm urnában lakoznék, de csak egyszerűen, mint egy könnyedén feledhető porszem,Tovább olvasom…
Múltnak fátyla már eltakar, Emlékek hídja zárva tart, Rozsda eszi a kapuját, Segíti feledés homályát.Tovább olvasom…
Kevesebb gyűlölet, több szeretet, Ez hiányzik az emberi szíveknek. Kevesebb harc, több megbecsülés, Legyen megbocsátás, legyen feledés.Tovább olvasom…