Összekötetéssel többet már nem kötődik a holt anyag. Mielőtt végleg elszabadulhatna a megvakított, puszta fény a köztes átmenet közt lézeng, tengődik…Tovább olvasom…
A szeretet fénysugara, Mosolyt csal az arcokra, Él, parányi szikrákban, Csodát tesz a világban.Tovább olvasom…
A csend hirtelen megtörik, nem zajjal, hanem fénnyel, egy szikra a homlokom alatt villámcsapás hirtelensége.Tovább olvasom…
Amikor Minden elveszett és nincs már remény, Mint amikor kihunyt az aprócska pislákoló fény, Egy sötét alagútban borzongok, nincs kiút, A csend rám nehezedik és körém sző borút.Tovább olvasom…
Ha úgy érzed, amit szeretnél, hogy nem vagy rá képes, Nézz szét a világban és gondold át kérlek. Gondolj a magra, melyet a szél messzi tájra visz,Tovább olvasom…
Úgy érzem, hogy mostanában Megváltoztak a nappalok Pedig reggelente az ablak alatt Még hideg, sötét kuncsorogTovább olvasom…
A Nap már eltűnik a csendes fészkében, alszik nemsokára a horizont mögött. A táj megmártózik a titkok tavában, vöröslő fénycsóvák között. Az elföldelt emlékek az égre mászó Hold tükrében újra előtörnek,Tovább olvasom…
Fényed lennék Én a sötét éjszakában, Nappal fürödnél tündöklő napsugárban. Fényed lennék az éj kék selyemszőnyegén, Csillagként ragyognék álmodnak egén.Tovább olvasom…