Te csak mentél egyre messzebb Nem számított, hogy a szívem sebzett Hatalmas űrként bolyong egyedül Néha a szív is magányba menekül.Tovább olvasom…
Nem kell már a csókod, nem ízlik! Nem érzem üdeségét egészen az utóízig, Besároztad szűz-fehér szerelmünket, Kacérkodtál buja éjjel, becsaptad szívem!Tovább olvasom…
Ragyogott a felkelő nap, Éreztem, valami történni fog. Remélni a nap sugarában, Engem is szeretnek angyalok.Tovább olvasom…
Ott felejtettél egy pillanatban, ahol még hittem benned, talán. Azóta fájó és üres csend van, mint egy terem, amit elhagytál.Tovább olvasom…
Láttam a szeretetet rózsák között járni a nyárban. A nap reá nevetett és olyan szép volt. Az úton találkoztam vele, mások terhét cipelte.Tovább olvasom…
Az asztalon egy levél hevert, mely leleplezte hűtlenséged. Szívem összetörve zokog, magamba roskadva nézlek.Tovább olvasom…
Hűtlenség az is Mikor már mást érzel, Hűtlenség az is Ha már másra nézel.Tovább olvasom…