Életkedvtől izzó lelkemben Keringőt járnak érzelmeim. Elmémben izgalom ver tanyát, S hívnak a lét szép szemei.Tovább olvasom…
Elegem lett már a múlt emlékeiből, Miért is sírom vissza a tegnapot. Elegem van most a jelenből.Tovább olvasom…
Ma nem rohantam a holnap után, csak megálltam a jelenben. A csend beszélt helyettem, és a szívem hallgatott rá.Tovább olvasom…
Ma a csend beszélt helyettem, és minden zaj elcsendesedett. A gondolatok puhán ültek bennem, és hagyták, hogy csak lélegezzek nyugodtan.Tovább olvasom…
Ma a nap lassan köszönt rám, mintha tudná, hogy idő kell. A gondolatok puhán ültek bennem, nem vitatkoztak a csenddel.Tovább olvasom…
Fájdalom feszít, ellep a homály, nem simogat selymes, bíbor bársony, ilyenkor a lét, mint kietlen lapály, kifakult, koszos, rút, szürke vászon.Tovább olvasom…
Esztendők zavaros, homály-zsentonjaiba méregetem arcomat. A titkos Vant s a Jelent kutatom.Tovább olvasom…
Ma nem keresem a helyes szót, csak hallgatom a csendet. A lélegzetem mesél, a szívem tudja az utat.Tovább olvasom…