Örömből gödörbe, gödörből örömbe, őrült ölelésből, öldöklő ökölre. Vészjósló gondolatom csillapodik, forrongó dühöm alábbszáll,Tovább olvasom…
Idők végtelenjén, a kezdet végén, a vég kezdetén, a Nap éjjelén,Tovább olvasom…
Hó hull az éjben, láss fehér csodát, A szél meséli múltak dallamát. Fény gyúl a csendben, mindenki békére lel, A szív ma újra hinni kezd, lángja nem alszik el.Tovább olvasom…
Egy régi, öreg tanya kint a téli pusztán, nyög a nagy hó alatt, magányosan, árván. Utolsó lakója egy kedves kis anyóka,Tovább olvasom…
Nézem a díszeket, dobozba rakom, vajon lesz még másik karácsonyom. Engedik a világnak urai, hogy újra és újra, itt álljon szobákban ez a pici fa.Tovább olvasom…
Hogy hull a hó, de nem bánom, a hóesést én mindig csodálom. Hogy élvezem a telet, belátom, hógolyózzunk egyet, barátom.Tovább olvasom…
Eldobott cigarettavégek fekszenek mindenütt. Az utca kövén, a járdaszél közelében, a buszmegállóban és környékén, szétszórva, kihűlten, holtan.Tovább olvasom…
Szent este fénye rám hajolt, életem legszebb csöndje szólt, egy év terhe bennem élt, míg csillaggá vált a nehézség.Tovább olvasom…