Téli tanya

Egy régi, öreg tanya kint a téli pusztán,
nyög a nagy hó alatt, magányosan, árván.

Utolsó lakója egy kedves kis anyóka,
már rég elköltözött az örök otthonba.

Rogyadozó tetőn szürke varjak hada,
ők most az új gazdák már egy félszázada.

Elárvult gémes kút nyújtogatja nyakát,
befagyott víz tükrén nézegeti magát.

Lassacskán mindent átszőtt az enyészet,
odaveszett minden, álmok és remények.

Ó, ha ez a tanya most mesélni tudna!
Hány meghitt ünnepet látott már valaha!

Most csend van, s a házban a kakukkos óra
régi karácsonyokról álmodik azóta.

Hozzászólások (1 darab)