Lelked, ha fázik, gyújts tüzet, s takarozz be jól szűzi fehér gyolcsba. S mert kell majd egyszer mégis oltalom: „Fogadd, fogadd el, kérlek, a karom."Tovább olvasom…
Mikor verseimet írom, megszűnik a világ, mintha angyal szárnya suhintana le rám.Tovább olvasom…
Verset írni mily egyszerű Ha rímes szavak jönnek, Írás nélkül sír a betű Ritmuspárok törnek.Tovább olvasom…
Mit tehet a költő, ha elfogy az ihlet?! Nem veheti meg a boltban, mint a tejet?!Tovább olvasom…
Sötét fodorba burkolózott már az este A Nap a fényét már régen elvesztette A lét és nemlét most annyira ingatag Aludni készül mindkettő a csillagok alattTovább olvasom…
Rég, otthagytam a házat, Írtam neked verset párat, Ez nem tartalmaz mázat, Én nem is éreztem lázat.Tovább olvasom…
Ha egyszer innen majd végleg elköltözöm, az ég és a kacagva hívogató Nap vidáman biztosan összeér, miközben majd egyik vallatja a másikát:Tovább olvasom…
A világ elől bújtál, hinni sohasem tudtál, mindenki csak piszkál, senki sem sajnál. Boldogságra vágytál, de rögös utat jártál, ne állj meg a célnál, te mindent kibírtál.Tovább olvasom…