Fohász a Múzsához

Mit tehet a költő, ha elfogy
az ihlet?!
Nem veheti meg a boltban, mint
a tejet?!
Szalad fűhöz, fához, fohászkodik
Múzsájához.
Könnyes szemmel, könyörögve
tekint reá
Bánatos arcával eképpen
szól hozzá:
Drága Múzsám, – csak még most
az egyszer
Küldd el hozzám az ihletadó
kismadarad,
Csicseregjék fülembe a szép
szavakat.
Terítsd le rám a csillámporos
varázsköpönyeged,
Engedd, hogy a szívemből szóljanak
a rímek és versek!

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.