Azért születtetek, Kedves kis versek, Hogy felfedjétek, Milyen, ha valaki a fájdalom völgyében reked.Tovább olvasom…
Göröngyök s locska-lelkek közt botoltan, mint lopakodó, fürge dzsinnek: alamuszi szenteskedő koboldokTovább olvasom…
Egyre síkosabb testű immár a körbekerített, meztelencsiga sötétség. Élesednek, vészjóslóvá lesznek a baljóslatú, ikra-fények is;Tovább olvasom…
Gyorsan bezáródó ajtó lettem. Mellkas-börtönben hisztisen toporzékoló ritmuszavar Hideg esőben vacogóTovább olvasom…
Az üvegfalon hirtelen váratlanul milliónyi, aprócska fényszilánkja pislog, terjeng szét. A szőke, őzike-szemű leány, mint egyiptomi istennő,Tovább olvasom…
Hozzám mindig vissza-visszatérnek morfondírozni vágyó, csalfa gondolatok; önmagát emésztő, idilli emlékek.Tovább olvasom…
Időtlen szó, mely fogalom maradt. Leírt versek és mondatok mit költők, írók papírra véstek, mikor áldották vagy szidták a napot.Tovább olvasom…
Hiszem, hogy elhiszed, több vagy, mint Nő a képen, Valakinek angyal, valakinek ördög vagy éppen! Valakinek sokat adsz, s azonosul is veled, De van olyan is, aki téged nem szeret.Tovább olvasom…