Összekötetéssel többet már nem kötődik a holt anyag. Mielőtt végleg elszabadulhatna a megvakított, puszta fény a köztes átmenet közt lézeng, tengődik…Tovább olvasom…
Mindig is voltam. Ha nem volt testem, akkor is voltam. Forma előtt, név előtt, lélegzet nélküli emlékezésként.Tovább olvasom…
Rövid, egyszerű tőmondatok, tahósított udvarlások korszaka elkövetkezett! A létezés, akárcsak az újrakezdés, kirojtosodott, önmagába korcsosult.Tovább olvasom…
Fessünk egy képet vidámat szépet, hol szabad a léted és nem érzed véged.Tovább olvasom…
Miért van még mindig benne a köztudatban, hogy sokszor inkább lisztté, és nem bőven termő maggá kellene őrölni a Mindenséggel viselős teremtést,Tovább olvasom…
A létezés vékony hártya, fény és árnyék között kifeszítve. Itt él az, aki érez, aki hallja a világ zaján túlTovább olvasom…
Jobb karom hátán bal kezem mancsai közt fejem nyakánálTovább olvasom…
Tudom, hogy ez az élet csak egy illúzió, Tudom, hogy végül minden jól alakul. Maga az utazás nehéz, szenvedéssel teli, De nem kell annak lennie...Tovább olvasom…