Bizonytalanul függeszkedik, lengedez a hűség, akárcsak a nyughatatlanul szunnyadó Ninivei város,Tovább olvasom…
Mikor majd nem számít már semmi... A mindenek felett, eddig a legfontosabb, a mélabús közömbösségbe belezuhan. Csak legyintek majd, nem is a kezemmel,Tovább olvasom…
Még egy álmodó éjszaka. Álmodó szemeiddel miért rám nézel? Nagyon érdekes érzés, micsoda kérés.Tovább olvasom…
Csak egy szobor vagyok, elbújok a rengetegben. Vibráló léted mindhiába fonja körül megkövült testem.Tovább olvasom…
Fúj a szél, és nem kér bocsánatot. Végigsöpör a dombon, belekap a fűbe, meghajlítja a fát, és szétszór mindent, ami útjába kerül.Tovább olvasom…
A súly a vállunkon nem összetör, csak meggyötör.Tovább olvasom…
Az idő ellenség, barát, Veled együtt éli korát. Az idő múlik pontosan, Ahogy a város rohan zajosan.Tovább olvasom…
Ma nem vittem magammal a tegnapot, letettem az ajtó előtt. A reggel friss tenyérrel érintett, és új lapot nyitott előttem.Tovább olvasom…