Andalító édes álom repít át a fél világon. Kérleltem az Éjtündért, vigyen..., hová úgy mennék! Mámorító pillanatok, elsuhanó képek, most a Földet elhagyom,Tovább olvasom…
Délelőtt. A magas faág. Odaröppen – és már a fájdalom tartja ott. Homályos tekinteteTovább olvasom…
Egy anya Isten a gyermeke szemében, nincs, aki ettől többet érne. Nincs más, kinek egész életében te vagy az első, kezedet addig szorítja, míg a világon van ő.Tovább olvasom…
Minden év májusának első vasárnapján ünnepeljük az édesanyánk. Én mindennap imába foglalom, hiszen nincsen nála fontosabb a világon.Tovább olvasom…
Visszatérő álmok, fakuló életképek. Elmém néma filmjében rólam mesélnek. A pillanat röptében elviszi az alkony, a múlt ködébe vész örömöm és harcom.Tovább olvasom…
Már nem sietek. A percek ketyegnek, mint a padláson felejtett régi órák. Olykor a tükör idegenül méreget, nem érti, lelkemben miért tágas a világ.Tovább olvasom…
Áldd meg, Istenem, a tiszta lelkűeket, akik szívükben hordozzák a legtisztább szeretetet! Kik mosollyal tanítják, mi az igaz alázat. Uram, adj nekik erőt, hogy békét találjanak!Tovább olvasom…
A tavasz pírja lassan ébred, selyemfény kúszik a fák között. A szél a rügyek közt mesélget, és új dallamot hord a völgy alatt.Tovább olvasom…