Kávé gőzölt korán, te már talpon álltál, hajadba bújt a reggel, s rám halkan mosolyogtál. Bögrém mellé tetted a legszebb, puha szót, s egész nap abból éltem, abból kaptam útravalót.Tovább olvasom…
Szülőházam felé félúton, egy emlékem eszembe jutott, láttam Őt dolgozni kertjében, hajlott háttal kapált keményen.Tovább olvasom…
Egy nap, két nap, három nap, a körforgás ugyanaz. Reggel kapkodás, nappal munka, este, alig van időd családodra.Tovább olvasom…
Szerelmes vagyok. Nem tagadhatom, látszik a szememben, látszik az arcomon. Szerelmes vagyok. A hajnali szélben, szelíden simogatóTovább olvasom…
Tavaszi virágszirmokban látlak, ez már évről-évre így is marad, igazi öröm jár át, nem a bánat, ám egymást szeretnünk nem lenne szabad.Tovább olvasom…
I. Rettentően fájsz. Hiányod őrli lelkem szétmálló pernyévé.Tovább olvasom…
Édes, mint a méz, ajkad íze a számon. Két karodban ringatsz, míg elragad az álom. Betakar a tested, mint hófehér lepedő, Szárnyal a képzelet, csuda jó,Tovább olvasom…
Törődés szava száll a csendbe, Félve kérdem, maradsz-e velem? Remény fonja át az est sötétjét, Szeretet őrzi minden éjjelem.Tovább olvasom…