Egy padon ülök magányosan, Gondolataimba merülök mélyen, pontosan. Szocialista korszak maradéka, Mellettem terjeng a borszag árnyéka.Tovább olvasom…
Muzsikál a szél, Új dallamot játszik. Mosolyog a lelkem, Mikor hallom a zenét.Tovább olvasom…
Ülök a padon csendes délután, A lombok suttognak, mint hajdanán. Az ősz már közel, s én vele vagyok, Szívemben emlék, lelkemben dalok.Tovább olvasom…
Régi iskolapadon nyomokban rekedt a múlt. Volt sok diák táskájában némi harapnivaló.Tovább olvasom…
Nyírfák árnya alá álmodott és alkotott meg régi gazdám, mellettem egy mogyoróbokor, ha társaságra szomjaznám.Tovább olvasom…
Ketten ültünk a padon, a magány és én. Ő ült középen, én a peremén.Tovább olvasom…
Sétálok a ligetben, Hívogat a pad. Gyere, ülj le rám, Szeretem, ha velem vagy.Tovább olvasom…
Sétálok a parkban, itt egy üres pad. Szinte hívogat: Gyere, ülj le rám!Tovább olvasom…