A világon sok helyen fegyverropogások. Apák háborúznak, anyák és gyermekek sírnak, hol eddig vidáman nevettek, most mosoly helyett csak könnyek fakadnak.Tovább olvasom…
Ma szívem újra reszketett, Foszló homályban, vörös ködben, Jártam észvesztő gyönyörben, S közben újra élni láttam jöttödet.Tovább olvasom…
Legyek lámpás az erdők mélyén halvány fénysugár a tévelygőknek reményt ontó kis pilács a rengeteg sötétségbenTovább olvasom…
Fekete-fehér az este, szürkén nyúlik el, a lámpafény hűségesen őrzi a helyet. A vasnak dőlve szívdobogva figyelem, a csendből remény nő ki vagy félelem.Tovább olvasom…
Nem mozdul a lámpa alatt a fény, csak remeg, mintha emlékezne. A város elhallgatott – csak a cipősarkak távolodó koppanásaTovább olvasom…
Isten kezében van a sorsunk Ő vezet, hogy célba jussunk. Néma jajszó, csendes ima, Ne gondold, hogy az Út az sima.Tovább olvasom…
Ha én lennék a szeretet, lelked kísérője lennék. Ha én lennék a gyűlölet, messzire elkerülnélek.Tovább olvasom…
Vannak szavak, amelyek megtartanak, amikor minden más elveszni látszik. Hitként kapaszkodnak belénk, mint egy halk imádság, Amit talán nem is mondunk ki, csak érezzük, hogy valaki mégis meghallja.Tovább olvasom…