Lelkünkben él a hitünk, Mellyel igazságot keressük. Természettörvény körforgása, Az erőinknek forrása.Tovább olvasom…
Felhőkapu az egekben, kitárul a messzeségben. Szivárványhíd fut rajta, Eget, Földet összetartja.Tovább olvasom…
Nem a semmiből születik – csak annak látszik, minden már ott rezeg a csend alatt. Egy gondolat elég, és megmozdul a rend, az energia várta, hogy végre hívd.Tovább olvasom…
Hanyatló testem minden gyengesége te vagy. A perc, amely órákká érve korbáccsal kergeti elmém fürgeségét, a homokba. Oda rajzolja az ő gyermekét,Tovább olvasom…
Sokáig hittem, hogy szeretni kifelé kell először, hogy majd más hangja mondja ki: elég vagyok. De minden ölelésben ott lüktetett a hiány, míg magam mellé nem ültem csendben.Tovább olvasom…
A galamb szárnyán fény csillan, Belső béke hull rám, halk susogásban. Nyugalom szőtte a reggelt körém, Jelenlétem a Szentlélek ölében él.Tovább olvasom…
A remény és a béke szimbóluma, Mindig a galamb volt fehér tollakkal. Mikor én látok egyet, Úgy érzem, üzenetem érkezett.Tovább olvasom…
Idők végtelenjén, a kezdet végén, a vég kezdetén, a Nap éjjelén,Tovább olvasom…