Ruhánk redőibe zárt halk suttogás az élet, mit reggelente magunkra öltünk. Egy döntés a szín, így válaszol a reggel, míg aznap a világban időzünk.Tovább olvasom…
Suttognak a falak, Pedig halk volt szavam Másnap, másképpen hallottam, Amit mondtam.Tovább olvasom…
A levegő közöttünk rezeg. A vállad majdnem érinti az enyémet. Ez a majdnem tart meg.Tovább olvasom…
A szívem mélyén őrzők sok, sok álmot, Titkokból font csendes rejtett világot. Lakat vigyázza, őrzi minden percben, Hogy meg ne sértse többé senki lelkem.Tovább olvasom…
Nehezen ébredtem, veled álmodtam. Visszahúzott az álomlép, aludni akartam. Jöttél felém, hozzám hajoltál, édesen suttogtál, betakargattál.Tovább olvasom…
– Adj egy csókot, kicsi szívem! – Nem adok, szégyenlős vagyok.Tovább olvasom…
Láthatatlan szárny suhan a csendben, tollam hegyén pihennek szívem szavai. Nem tudom, ki az, ki vezeti kezem, de minden betű mögött ott áll valaki.Tovább olvasom…
A természet él A természet dobog, A természet suttog, halkan, A természet él a zajban.Tovább olvasom…