A városnegyed díszletei közt, ahol lakom hívatlan vendégként kopogtat a délután. Még indig Április suttog süket fülembe. Nem vettem le se téli ruhám,Tovább olvasom…
Levelek hintáznak a szélben Olyan vidáman és szépen, Mint gondtalan gyermekek Bomolnak a játszótéren.Tovább olvasom…
Ne higgy a szép szavaknak, csak reményt keltenek. Hamis ígéretek azok, melyek fájdalomhoz vezetnek.Tovább olvasom…
természet tud csodát művelni víz nélkül növény nélkül ember nélkül szemet kápráztatva gyönyörködtetni csupán a szél söpröget a talajonTovább olvasom…
A sivatag lélegzik, lassú, arany szívvel, homokszemek imája száll az esti széllel. Dűnék vállán alszik az idő súlya el, minden ív egy titok, mely bennem ébred fel.Tovább olvasom…
A szél leült a porba, és láthatóvá tevé ruháját. Milliónyi levelet kapott fel az avarból, ahogy elindult: s megmutatá subáját!Tovább olvasom…
Lehajol a fény vállunk csendjéhez, s a nap szívünk ritmusával kérked, ajkunk forró csók nyomán megremeg, s az érzésben lubickol fesztelen.Tovább olvasom…
Csodálatos reggel volt, A világ még nem tombolt, A reggeli nap arany ragyogása látszott, A szél halk suhogása hallatszott.Tovább olvasom…