Halk sóhajjal kúszik a szél a föld izmos vállára, Meleg fuvallattal bújik a tél nagykabátjába. Kacér kéjjel simogatja a vén agg hideg testét, Csókot lehel zord arcára, megenyhítve a szívét.Tovább olvasom…
Fényben ragyogó harmatcseppek fürdetik a leveleket, napkoronggá varázsolják kertemben az őszirózsát.Tovább olvasom…
Hegyek mögött készülődve gyűjti az erejét, hogy hadrendbe állítsa félelmetes seregét. Most jön el ideje az Ő uralmának, hogy megmutassa erejét az egész világnak.Tovább olvasom…
Ha beköszönt a sötét éjszaka, Rám telepszik a csend. Elmémnek megszólal halk szava, S eltűnik benne a rend.Tovább olvasom…
Télország küszöbén Hófehér ruhában tündököl a fény, csillogó patája dobog a hó tengerén.Tovább olvasom…
kiülök hozzád már kabát sem kell – reggeli kávéTovább olvasom…
Erdő kapujába szűrt fény szivárog, zöld csönd ringat mélylila virágot. Törzsek között friss aranypor szitál, karját nagyra tárja, óvón mélyébe zár.Tovább olvasom…
Oly messzinek tűnő egy dallam, mégis itt kering, zümmög, zümmög élesen.Tovább olvasom…