Törj be az alvó csendembe, hatolj belém minden szépségeddel, itasd meg megkapó szóval szomjazó lelkemet, hogy szívem ragyogva feléd könnyen lebbenjen.Tovább olvasom…
Lásd tekintetét, mely Tejúton átragyog! Úgy mondd, nem hallod:Tovább olvasom…
Nincs köztes állapot, elérkezett a végszó, Szívem, lelkem már nem köti semmiféle béklyó. Rám borul a csend, társam a magány marad. Lépte halk, némán mellettem halad.Tovább olvasom…
Ha a szív vérzik és a lélek zokog, mikor bánatos, szinte minden napod, ha éjnek tűnnek a nappalok, fogd a kezünket szorosan.Tovább olvasom…
A hangom vagy, ha elfogytak szavaim. A szemem vagy, ha nem látok. Segítesz, ha nem bírják karjaim cipelni azt, amit az élet rám ruházott.Tovább olvasom…
A halál az életed tőlem elrabolta, Nincs már, ki védőn átkarolna. Fáradt tested is a porba vész, Nem érti ezt már a józan ész.Tovább olvasom…
Ágyam mellett sokat sírt, Énértem mindent kibírt. Engem mindig szeretett, Nagyon ritkán nevetett.Tovább olvasom…
Cseppnyi mosoly az idő tengerén, szívem táncol az eső hegyén. Fényhintón száll az öröm felém, szívem dalolja – itt vagyok, enyém.Tovább olvasom…