Múlik a tél, búcsúzik, Hó angyala távozik. Ébred tavasz tündére, Simogat lágy szellője.Tovább olvasom…
Tudod-e, miért sírnak a fák mikor a hegyekről lezúdul a tél, és megdermednek a madarak kegyetlen fehér világTovább olvasom…
Halk sóhajjal kúszik a szél a föld izmos vállára, Meleg fuvallattal bújik a tél nagykabátjába. Kacér kéjjel simogatja a vén agg hideg testét, Csókot lehel zord arcára, megenyhítve a szívét.Tovább olvasom…
Ablakom alatt a tavasz lopódzik, Bár meleg kabátba burkolózik, Mert még látszik a tél lehelete, Sapka, sál, kesztyű kellene...Tovább olvasom…
Elillant, mint a szó, amit hallani olyan jó. Elillant, mint a tél, én szeretem, ha hófehér.Tovább olvasom…
Februárban tavaszodik Búcsút int a tél, Hóvirág a kertben nyílik Suttogja a szél.Tovább olvasom…
Kicsi veréb ült a kerítésre, mikor lesz már a télnek vége, zord jege mikor enged, s nap melege űzi a hideget?Tovább olvasom…
Valamikor nagyon régen, édesanyám lágy ölében, megfogant egy pici lányka, ki most e sorokat írja.Tovább olvasom…