Törött tükörben látom magam, hisz az élet tele van szépséggel, de, én miért ilyen keveset kaptam, énem elhalványul a rideg mélységben.Tovább olvasom…
A remény finom, mégis acélos szál, átvezet a holnap kusza rengetegén. Megállít, mikor rohan a világ, s halkan súgja: tarts ki, lesz ebből fény.Tovább olvasom…
Nem volt időm levegőt sem venni, mielőtt a talaj elkezdett lábam alól kicsúszni, süppedő homok, lassú csendes elmúlás, fakadó gyökerek árnyékában jött a fuldoklás.Tovább olvasom…
Meginog a kezem, de a múltam elengedem. Reményhangja a szívemben remeg, lassan, mély lélegzetet veszek.Tovább olvasom…