Két világ közt lépkedek Most már lassan. Régen futva. Az egyik a valóság,Tovább olvasom…
Nem akarom látni a vérpiros mezőket, az egymást öldöklő embereket.Tovább olvasom…
Régen Az idealizmus volt az ideálom. Oly szép volt! Ragaszkodtam hozzá.Tovább olvasom…
Rossz a világ? Légy jó tehát magad! Üres a lét? Adj tartalmat neki! (Komjáthy Jenő: Emléksorok)Tovább olvasom…
Csodálatos könnyűnek éreztem ezt a világot, benne jónak az embereket. Illatoztak a virágok,Tovább olvasom…
Múló idők ellebbennek, leplet borít felhőkkel az éj. Hajlongó fák levél-szemekkel esedeznek, integető gyökerek felmerednek,Tovább olvasom…
Miért bántjuk egymást emberek, szenvednek ártatlanul gyermekek. Elesettek koporsói mellett zokogó szülők, feleségek, gyermekek állnak.Tovább olvasom…
Utca kövén öregember, sírdogálva, szólni nem mer. Éhes, szomjas napok óta, e világban kivert kutya.Tovább olvasom…