Puha tér Lágyul az este, álommá a csend, könnyű a lélegzet,Tovább olvasom…
Van egy hely benned, ahol nem szól a világ. Ahol nem kell bizonyítani, nem kell erősnek lenni.Tovább olvasom…
Fehér köd ül a tájon, nem mond semmit, mégis beszél. Mintha egy halk emlék sétálna a fák között — törékeny, szépséggel.Tovább olvasom…
Nem mozdul a lámpa alatt a fény, csak remeg, mintha emlékezne. A város elhallgatott – csak a cipősarkak távolodó koppanásaTovább olvasom…
a nőkkel jól vigyázz mert angyalok se mentenek meg tőlükTovább olvasom…
Harmatcseppes fűszálakon, léptek után marad a nyom. Elrepült a gólya madár, tavasszal majd visszatalál.Tovább olvasom…
Szeretem, ahogy az illat körbevesz, nem kívülről, hanem belőlem indul, mint suttogó fény a mellkas mögött, lassan, puhán, hangtalanul nyílva.Tovább olvasom…
A legmagasabb göcseji dombon, fából ácsolt vár állott egykoron. Kandikó vezér volt e várnak az ura, aki a vidéket félelemben tartotta.Tovább olvasom…