Ezen az oldalon elemezheted
Alexander Corvinus „Az író lány”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Mi ez a fény, mi bántja szemem minden este?
2
Talán az elmém szárnyal ezen csodálatos éj közepette.
3
De miért csak este? Ujjaim remegve írják a csillagokat figyelve.
4
Ezen az estén nem bántja szemem semmi; hiába a fény, szemem nem bántja sem a fény, sem sötét árny, sem magány.
1
Mozdulj, ujjam, vidd a szavam!
2
Nem lehet… szíved nem tiszta, búsan írva nem indul el,
3
csak álmaid nézheted, történeted hiába próbálod küldeni bárkinek.
1
Most megírom álmom. Nincs határ, senki nem állhat utamba már!
2
Fogj meg, csukd be a szemed, mutatom, merre kell menned.
1
Hű, de fáj a fejem… mi történt az este?
2
Elfeledtem mindent az írás közepette.
3
Ez meg mi az asztalon? Homályos… vagy csak még álmodom?
1
Befejezted. Megcsináltad.
2
Hideg téli éjszakák közepette nem hiába dolgoztál;
3
barátokkal ismerkedtél, sokat tanultál.
4
Hallgasd hangom, mely elszáll tova már.
2
Fogj meg, és vigyél egy másik világba, hol látnak.
3
Este van, kezed – szíved – velem van.