Ezen az oldalon elemezheted
K. Barbara „Utazás”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Nagy utazás – csendült fel dal,
2
minden mondat egyesével felkavar.
3
Mert tudom, hová tartok, de vajon honnan jöttem?
4
Gyermekkorom elillant gyorsan mögöttem.
1
Becsukom szemem, látok egy képet,
2
ülve a peron mellett várlak téged.
3
Gyermeki szívünk oly igaz és tiszta,
4
azt hittem, az érzések már nem térnek vissza.
1
A vonat zakatolása töri meg a csendet,
2
szívem feltúrja fejemben a rendet.
3
Ahogy felém nézel, találkozik tekintetünk,
4
minden porcikám érzi, nekünk együtt kell lennünk.
1
Kopott régi bőröndök, ki nem mondott szavak?
2
A sok-sok év után nekünk mi marad?
3
Az állomáson ülve, egymást várva,
4
néha azt éreztem, a szívem oly árva.
1
Szavak, érzések, nyugodt mozdulatok.
2
Életek, álmok, gyönyörű pillanatok.
3
A vonat elmegy, de te velem maradsz végleg.
4
A múltból érkeztél, többé ne menj el, kérlek.