Ezen az oldalon elemezheted
Gyólay Karolina „JÓ REGGELT SZOMORÚSÁG”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Magam fekszem, újra magam, gyűrött ágyamon,
2
és most is ugyanolyan minden, ahogy eddig is a hajnalok,
3
város kialvó fényeivel, autók tompa zajával,
4
de ma akarom legyen más, éljenek az emlékek a boldogsággal.
1
Száraz, duzzadt ajkaim újra megnedvesednek,
2
s mintha látnám szemeidet, éreznélek téged,
3
test nélkül megszorítasz, lelkem oly erősen érez,
4
s látni vélem a szerelmet, vágyat arcod finom redőiben.
1
Hogy maradj még, nagyon lassan, halkan mondom ki neved,
2
nem merem kinyitni könnyektől égő szemem,
3
de akaratlanul, mélyről kitör hangosan a felismerés belőlem,
4
Jó reggelt, szomorúság, ég veled, szerelmem!