Vers elemzés – szótagszám és rímséma
Ezen az oldalon elemezheted
Hoffmann Ottóné Gizella „A sors”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
Strófa 1
Rímséma:
AABCDCEEACFFAAGAHI
1
Bánat sodor néha mély sötét vizekre,
2
De hitem fénye hív: Gyere vissza, gyere!
3
Fájdalmak szélén álltam már ezerszer.
4
Szemem ismer sok könnyet a létben.
5
Búcsúk partján ültem, s néztem, ahogy
6
Lebukik egy arc sötét a mélyben.
7
De jön a hajnal, új remények szárnya,
8
Újrakezdés fénye simul a tájra.
9
Istenhez szól a lelkem, ha vihar rám törne,
10
Ő adja az erőt, hogy el ne süllyedjen.
11
S néha, ha gyenge vagyok, adja az erőt,
12
Hogy átöleljem végre a szebb jövőt.
13
Élet tengeren járok, bár néha félek,
14
Mégis visz előre a remény és a lélek.
15
S tudom, minden hullám, minden vihar
16
Azért volt, hogy erősebb legyek,
17
A nehézségek ellenére az életet hittel,
18
Szeretettel járva, csak úgy érdemes!