Ezen az oldalon elemezheted
Aurora Amelia Joplin „Holdfény könnyek”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Szemem alatt holdfényből hullt gyöngysor ragyog,
2
arcomra fáradt este ezüst jelet rakott.
3
Ajkamra zárt fájdalom kék folyóként kanyarog,
4
szívemben halk tél virágzik, dérszirmot hagyott.
1
Volt perc, mikor a bánat fekete madárként szállt,
2
körém ült az alkonyat, vállamra árny talált.
3
Mégis, gyönge könnycseppből tiszta forrás fakadt,
4
s a sebhely fölött lassan fehér rózsa fakadt.
1
Néma könnyek ültek bennem, mély tavak,
2
partjukra hullt sok régi év, mint árva alkonyat.
3
Minden csepp egy értékes gyöngy, sorsverte drága kő,
4
melyből egyszer arany hajnal fon majd szép koszorút.
1
Így őrzöm, ami fájt valaha, mint kehelyben a fényt,
2
mert könnyből sarjad olykor a legtisztább remény.
3
Aki egyszer mélyre jut, gyémántot lel alant,
4
s szeméből hulló könnye új tavaszt fakaszt.